Érdekmérlegelési teszt
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkéréssel kapcsolatban megvalósuló adatkezelés vonatkozásában
Általános információk | |
Az adatkezelés tárgya | |
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkéréssel megvalósuló, a DEBT-INVEST Zrt. (a továbbiakban: „Társaság” vagy „Adatkezelő”) által kezelt követelések kötelezettjeinek értesítési címének (lakóhely; tartózkodási hely) – a pontoság, valamint a szakszerűség és gondosság elvéből fakadó – felülvizsgálása és aktualizálása céljából történő adatkezelés. | |
Az adatkezelés jogalapja | |
GDPR 6. cikk (1) f) – „Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.” | |
Kezelt adatok köre | |
– A nyilvántartásból lekért adatok köre:
· lakóhely; · tartózkodási hely |
|
Érintettek kategóriái | |
Közvetlen módon:
– A Társaság által kezelt követelések, a konkrét adatkéréssel érintett (a Társaság által megküldött táblázatban szereplő) kötelezettjei Közvetett módon: – Az adatkérésre kapott tájékoztatás szerinti lakóhely, tartózkodási hely vonatkozásában érintett személy (pl: Ingatlan tulajdonosa; haszonélvezője, egyéb jogcímen használója) |
|
A jogos érdek vizsgálata
/A Társaság, mint adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdeke/ |
|
Az adatkezelés célja | |
Az adatkezelés célja:
– A Társaság, az általa kezelt követelések kötelezettjeivel rendszeres és eseti kapcsolattartásra köteles. A kapcsolattartás elsődleges módja az írásbeliség, mely főszabályként postai úton történő levelezéssel valósulhat meg. Ennélfogva a Társaság érdeke, egyúttal kötelezettsége a kötelezettek elérhetőségének aktualizálása. Az adatpontosítás érdekében – az érintettől származó információszolgáltatás mellett – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkéréssel törekszik a Társaság aktualizálni az általa vezetetett nyilvántartását aktualizálni a lakóhely és tartózkodási hely vonatkozásában, meghatározott időközönként. (Legfeljebb 3 évente) |
|
Az adatkezelő fennálló és valós jogos érdeke | |
Az Adatkezelőnek (és harmadik félnek is) jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az Adatkezelő a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés alapján aktualizálni tudja az általa kezelt követelések kötelezettjeinek lakóhely és tartózkodási hely adatait, az alábbiak alapján:
– A jogos érdek jogszerű, tekintettel arra, hogy: · A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 2/2019. (II.13.) számú ajánlása a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről az alábbi pontokban részletezi: IV.2. Írásbeli tájékoztatás 10. A követeléskezelő – maga vagy megbízottja útján – az adós részére rendszeres, illetve eseti tájékoztatást biztosít a követeléskezelés során az alábbi értesítő levelek igazolható módon történő kiküldése útján: a) követelés átruházásáról szóló tájékoztatás, b) rendszeres tájékoztatás, c) a tartozás rendezését követő tájékoztatás, d) a zálogtárgy értékesítését követő tájékoztatás, e) az adós kérésére történő tájékozta” „IV.2.2. Rendszeres tájékoztatás 15. Az MNB elvárja, hogy a mindenkori minimálbér összegét meghaladó követelések esetén a követeléskezelő évente legalább egyszer egyértelmű, közérthető és teljes körű tájékoztatást küldjön az adós részére.” IV.1. A tájékoztatással kapcsolatos általános elvárások cím 7. pontjában foglaltak szerint a Követeléskezelő elsősorban levélben, postai úton tarthat kapcsolatot az ügyfelével: „Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az MNB csupán az adós kifejezetten erre irányuló kérelme és az ebből eredő kockázatokra történő követeléskezelői figyelemfelhívás megtörténtét követően támogatja a kizárólag elektronikus úton történő kapcsolattartást a felek között.” Fentiekben foglaltak alapján az MNB ajánlás elvárása, hogy a Társaság főszabályként írásban, postai úton tartson kapcsolatot az általa kezelt követelések kötelezettjeivel. Az MNB ajánlásban – alábbiakban részletezett szakszerű és gondos magatartás elve alapján a Társaság gondos magatartást köteles tanúsítani, melyből levezethető, hogy a megkereséseket megelőzően (időszakos rendszerességgel) felül kell vizsgálnia a címzettek értesítési címét (lakcím/ tartózkodási hely). A szakszerűség követelménye alapján e nyilvántartás aktualizálásának alapja az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége (lakóhelyének/ tartózkodási helyének megváltozása esetén adatbejelentési kötelezettség áll fenn), azonban a kellő körültekintés követelménye okán a szakszerű aktualizálás módja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés. „III. A követeléskezelésre vonatkozó általános elvek 2.2. Szakszerű és gondos magatartás elve: a követeléskezelő a követelés kezelése során szakszerű és gondos magatartást tanúsít. A követeléskezelő és a nevében eljáró személyek az adóssal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás során kellő körültekintéssel, az irányadó jogszabályok ismeretében és azoknak megfelelően járnak el,…” A Társaság, mint Adatkezelő a GDPR /Általános Adatvédelmi Rendelet/ (39) preambulum bekezdése alapján köteles a kapcsolattartási adatokat is aktualizálni: „A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni.” Továbbá a GDPR 5. cikk (1) d) pontban rögzített Pontosság elvének való megfelelés céljából az Adatkezelő által kezelt adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. Ennek érdekében minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölje, vagy helyesbítse. A fenti alapelvek alapján megállapítható, hogy a Társaság igazolható érdeke egybevág a jogalkotó szándékával, mely szerint az adatok aktualizálása, pontosítása a kapcsolattartási adatok esetén is szükséges. Amennyiben a pontosítani kívánt adat banktitoknak minősül, a Társaságot a tevékenységét szabályozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) c) pontja hatalmazza fel az adatigénylésre, mely alapján „Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,” Értékelendő tény, hogy az adatkéréssel érintett adatok főszabályként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XII. cím XXVIII. Fejezetében, az engedményezésre vonatkozó szabályok alapján kerültek a Kérelmező kezelésébe, azaz az érintett adatok többsége a Társaság által az adatkérés időpontjában is jogszerűen kezelt adat. Ezen adatok felülvizsgálata, pontosítása céljából szükséges az adatkérés, mely új adat kezeléséhez abban az esetben vezet, amennyiben a lakóhely/ tartózkodási hely megváltozott és az érintett nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének; valamint abban az esetben, amennyiben az engedményezés során nem állt rendelkezésre aktuális lakó, illetőleg tartózkodási hely az érintett vonatkozásában. Az alábbi érvek támasztják alá, hogy ennek megfelelő módja a Adatkezelő a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alább részletezett bekezdései alapján megállapítható, hogy a fenti célok eléréséhez a hivatkozott nyilvántartásból történő adatigénylés a megfelelő intézkedés, tekintettel arra, hogy: „3. § (1) * A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja. (2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.” A Társaság az adatigénylési jogosultságát az alábbi bekezdés alapozza meg: „19. § (1) * A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni: a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,” A hivatkozott jogszabályhelyek alapján megállapítható a Társaság jogosultsága az adatkérésre: A pontosság elve alapján az Adatkezelő köteles a követelés kötelezettjeinek lakóhelyére/ tartózkodási helyére vonatkozó aktuális adatok kezelése, mely nyilvántartás aktualizálásának egyik leghatékonyabb eszköze a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés. Különösen fontos ez az engedményezett követelések esetén, mely vonatkozásában az engedményezés során átadott adatok alapjául szolgáló okiratok keletkezésétől eltelt idő szükségessé teszi az adatok aktualitásának ellenőrzését. A Társaság jogos érdekét alátámasztó – fentiekben részletezett tájékoztatási, kapcsolattartási és nyilvántartási kötelezettségéből fakadó – adatpontosítási kötelezettségen túl a Társaság gazdasági érdeke is indokolja. A Társaság köteles – a fentiekben hivatkozott ajánlásnak megfelelően évente legalább egy alkalommal az általa kezelt követelések adósai számára tájékoztató levelet kiküldeni. Abban az esetben, amennyiben a Társaság rendelkezésére álló lakóhely/ tartózkodási hely adatok nem aktuálisak, a téves címre kimenő küldemények jelentős költségnövekedést (levél borítékolása, postára adása, iktatási és egyéb kapcsolódó adminisztratív terhek okán) okoznának a Társaság számára. A Társaság érdeke mellett figyelemmel kell lenni az érintett azon alapvető érdekére is, hogy Ő kapja meg a tájékoztatást és ne illetéktelen személy. Egyúttal Harmadik személy érdeke is, hogy egy ne érkezzen a címére olyan megkeresés, amely az ingatlan korábbi tulajdonosa (haszonélvezője, egyéb jogcímen használója) számára került megküldésre.
è A jogos érdek valódi, hiszen a Társaság a követeléskezelési tevékenysége során az igényérvényesítés és az ügyféllel való kapcsolattartás céljából pontos adatokkal kell rendelkeznie a lakóhely/ tartózkodási hely vonatkozásában. è A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen a vizsgált adatkezelés minden esetben konkrét, fennálló követelés érvényesítéséhez és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási, kapcsolattartási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges. |
|
Alkalmazható-e más jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában? | |
Az érintett hozzájárulása | |
A hozzájárulás alkalmazhatósága vonatkozásában 4 + 1 feltétel teljesülése képezte a vizsgálat tárgyát:
Megfelelő tájékoztatáson alapuló / Önkéntes / Konkrét / Egyértelmű /+ a hozzájárulás visszavonásának következményei A vizsgált adatkezelés érintettjei esetében a hozzájárulás önkéntessége nem valósul meg, tekintettel arra, hogy a jogalkotó által közhiteles nyilvántartásként elérhetővé tett nyilvántartásból a jogalkotó által lehetővé tett adatigénylés alkalmazását ellehetetleníteni, amennyiben az az érintett hozzájárulásától válna függővé. è Mindezek alapján megállapítható, hogy a hozzájárulás nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában. |
|
Szerződés – „olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél” | |
A NAIH és a Kúria érvelése alapján a szerződéses jogalapra csak érvényes és hatályos szerződés esetében lehet hivatkozni, a felmondással pedig ez a szerződés a felmondásban meghatározott időpontban megszűnik. A követelés elválik az alapjogviszonytól, így nem lehet kiterjeszteni a szerződéses jogalapot olyan adatkezelésekre, amelyekre a szerződés adós általi nemteljesítése miatt előidézett helyzet orvoslása érdekében a felek rendes együttműködési kötelezettségből fakadó lépéseken túlmutató cselekmények megtételéhez van szükség.
è Mindezek alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában |
|
Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség | |
A vizsgált adatkezelés vonatkozásában nincs olyan törvényi vagy önkormányzati rendeleti előírás, mely kötelező adatkezelést írna elő a vizsgált tevékenység vonatkozásában, így ez a jogalap sem alkalmazható. (Azonban egyes – fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések – a jogos érdek társadalmi elismertségének alátámasztásául szolgálhatnak.) | |
A közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása | |
Az Adatkezelő nem közhatalmi szerv, közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkezik, tevékenysége során főszabályként nem lát el közérdekű feladatot.
è Ennélfogva e jogalap alkalmazása kizárható. |
|
Az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme | |
Az értékelés során az alábbi szempontok kerültek figyelembevételre jelen jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatban:
– A GDPR 46 preambulum bekezdése kimondja, hogy „Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.” è A vizsgált adatkezelés vonatkozásában megállapításra került, hogy más jogalap alkalmazható |
|
Az adatkezeléssel érintett alapjog meghatározása | |
Az érintett(ek) mely alapvető jogait és szabadságait vagy azonosítható érdekeit korlátozza a vizsgált adatkezelés? | |
Korlátozás alá esik az Érintett:
– információs önrendelkezéshez való jog, |
|
Milyen mértékben esnek korlátozás alá a fentiekben meghatározott jogok, szabadságok és érdekek a vizsgált adatkezelés során? | |
A vizsgált adatkezelés szükségszerűen korlátozza az Érintett információs önrendelkezési jogát, tekintettel arra, hogy az érintett nem rendelkezik az adatairól a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásának kezelése során, azonban a közhiteles nyilvántartásból történő adatigénylés szükségességét és arányosságát a fentiekben hivatkozott jogalkotói szándék elismeri. | |
Az adatkezelés szükségességének vizsgálata | |
Miért szükséges az adatkezelő céljának eléréséhez a vizsgált adatkezelés? | |
A vizsgált adatkezelés teszi lehetővé a fentiekben megfogalmazott célok elérését, azaz a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkéréssel megvalósuló, a követelés kötelezettjei lakcímének / tartózkodási helyének aktualizálását az erre szolgáló közhiteles nyilvántartás adatai alapján. | |
Érné-e hátrány az adatkezelőt az adatkezelés elmaradása miatt? | |
Igen, hátrányos következményekkel járna az Adatkezelő számára a vizsgált adatkezelés elmaradása.
A vizsgált adatkezelés nélkül az Adatkezelőnek nem lenne lehetősége más módon aktualizálni az általa kezelt követelés kötelezettjének megváltozott lakóhelyét/ tartózkodási helyét, amennyiben nem áll rendelkezésre a kötelezett egyéb elérhetősége. A közhiteles nyilvántartás adatai az aktuális állapotot mutatják, tartalmazva a legutóbbi változásokat, mely segítséget nyújt az Adatkezelő számára a pontosság elvének betartásához. A nem aktualizálható nyilvántartás a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az adatpontosítási kötelezettség teljesítését, a kapcsolattartásra irányuló törekvéseket, végső soron a követelés érvényesítését is megnehezítené, ellehetetleníthetné. |
|
Szükséges-e az adatkezelés valamely harmadik fél céljának eléréséhez? | |
Tekintettel arra, hogy a vizsgált adatkezelés nem csupán az Adatkezelő érdeke, hanem a jogalkotó által előírt kötelezettséghez kapcsolódik, egyúttal közhiteles nyilvántartás tartalmazza az adatigényléssel érintett adatokat, melynek jogalkotó által kifejezett célja, hogy pontos és objektív képet adjon az esetlegesen bekövekezett változásokról is, megállapítható, hogy a vizsgált adatkezelés közvetett módon harmadik felek érdeke is.
Közvetlen módon pedig azon harmadik személyek érdekét szolgálja, mely személyek lakóhelyévé/ tartózkodási helyévé vált (illetőleg valamilyen jogcímen tulajdonába/birtokába került) az érintett címen található ingatlan, hiszen a szükségtelen küldemények nem érkeznek meg a téves címre, amennyiben a Társaság tudatában van a kötelezett lakóhelyének/ tartózkodási helyének megváltozásával. |
|
Érné-e hátrány a harmadik felet az adatkezelés elmaradása miatt? | |
Igen, a fentiekben részletezett okok mellett amennyiben az Adatkezelő nem tudna információt szerezni a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában rögzített aktuális adatokról, az ahhoz vezetne, hogy akár olyan harmadik fél is a követeléskezelési eljárás alanyává válna (a téves címre kiküldött küldemény címzettjeként), aki az aktuális adatok ismeretében nem a követeléssel érintett ügylet szereplője. | |
Alkalmas-e a tervezett adatkezelés a fentiekben részletezett célok elérésére? | |
A vizsgált adatkezelés alkalmasságát az alábbiak támasztják alá:
– A vizsgált adatkezelést a jogalkalmazói és üzletági gyakorlat alakította ki. – A közhiteles nyilvántartás adatai szavatolják, hogy a Társaság lakóhely / tartózkodási hely nyilvántartása az aktuális adatokat tartalmazza és annak alapján teljesíthesse az adatpontosítási kötelezettség teljesítését, a kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségét, végső soron a követelés érvényesítését. |
|
Arányos-e az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozás a fentiekben részletezett előnyökhöz képest? | |
A vizsgált adatkezelés arányosságát az alábbi tények támasztják alá:
– A vizsgált adatkezelés folytán elérhető – fentiekben részletezett – előnyök, az idézett jogszabályhelyekkel hivatkozott jogalkotói szándékra figyelemmel, lehetővé teszik az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozást. è Ennélfogva a vizsgált adatkezelés arányosnak tekinthető |
|
Elérhető-e a kívánt cél, más, az Érintett alapvető jogait, szabadságait vagy érdekét kevésbé korlátozó módon? | |
A fentiekben hivatkozott megállapítások alapján a vizsgált adatkezelés megfelelő módja a kívánt cél elérésére. Kevésbé korlátozó módja lenne az adatok pontosításának, amennyiben a követelések kötelezettjei minden esetben eleget tennének a változásbejelentési kötelezettségüknek. Azonban ez az együttműködés elvéből fakadó követelmény – a Társaság tapasztalatai alapján – gyakran nem teljesül. | |
Az érintettre gyakorolt hatás vizsgálata | |
Jelent-e előnyt a vizsgált adatkezelés az Érintett(ek) számára? | |
Igen, az adatkezelés előnyöket is jelent az érintett számára, tekintettel arra, hogy a Társaság megkeresése a pontos adatok birtokában közvetlenül a címzetthez irányulnak, így például a Társaság által megküldött tájékoztató levelek a vizsgált adatkezelésnek köszönhetően nem kerülnek arra jogosulatlan személyek kezeibe. | |
Dönthet-e szabadon az Érintett, hogy az adatkezelés alanyává kíván-e válni? | |
A vizsgált adatkezelés vonatkozásában szűken értelmezve az érintett nem dönthet afelől, hogy a vizsgált adatkezelés alanyává kíván-e válni, tekintettel arra, hogy a közhiteles nyilvántartásból – hivatkozott jogszabály követelményeit teljesítve – lehetőség van az adatigénylésre. | |
Számíthat-e reálisan az Érintett arra, hogy a vizsgált adatkezelés alanyává válik? | |
Igen, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok által érintett személyeknek számolniuk kell azzal, hogy a közhiteles nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak kezelhetik az adataikat. Továbbá az érintettek együttműködési kötelezettségéből fakadóan kötelesek bejelenteni a lakóhelyük/ tartózkodási helyük megváltozását, ennélfogva – amennyiben ez teljesül – a Társaság az adatigénylés során nem kezel új adatot az érintett vonatkozásában. | |
Milyen módon tájékozódhat az Érintett a vizsgált adatkezelésről? | |
A Társaság, mint Adatkezelő, megfelelően részletes, hozzáférhető tájékoztatásra törekszik, melyet az az Adatkezelő weboldalán tesz közzé. | |
A személyes adatok gyűjtésére közvetlenül az Érintettől kerül sor? | |
Nem. | |
Hogyan befolyásolja az adatkezelést az adatkezelő és az érintett viszonya?
(alá-fölérendelt / mellérendelt) |
|
A vizsgált adatkezelés vonatkozásában az érintettek és az Adatkezelő viszonyában egyensúlytalanság (kötelezetti oldal – jogosulti oldal) áll fenn, mely jobban korlátozza az érintetti csoport információs önrendelkezési jogát. Nincsenek valós döntési helyzetben, hogy az adatkezelés alanyaivá kívánnak-e válni, ezért fokozott figyelemmel kell lenni a garanciák gyakorlati megvalósulására. | |
Érint-e sérülékeny csoportot a vizsgált adatkezelés? | |
Az adatkezelés kifejezetten nem célozza a sérülékeny csoportokba tartozó személyek vonatkozásában történő adatkezelést. Azonban az adatkezelés jellegére tekintettel nem zárható ki, hogy sérülékeny csoportba tartozó személyek is adatalanyokká váljanak. | |
Az adatkezelés garanciái | |
Az Adatkezelő által alkalmazott biztosítékok vizsgálata | |
Az Adatkezelő több biztosítékot is alkalmaz:
– Az adatkezelési alapelvek /GDPR 5. cikk szerinti/ érvényesüléséta Társaság adatkezelési folyamataiban – Az Adatkezelő biztosítja az érintettnek a GDPR 15-21. cikkekben foglalt érintetti joggyakorlás lehetőségét – A Társaság az engedményezés útján kezelésébe kerülő adatokat az üzleti és banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével kezeli – Az Adatkezelő a közhiteles nyilvántartásból származó adatokat közvetlenül az általa kezelt informatikai rendszerben rögzíti. |
|
Értékelés és döntés | |
Jogos érdek fennállása | |
Az érdekmérlegelés során lefolytatott vizsgálat alapján a Társaság által bemutatott jogos érdek valódi, aktuálisan fennálló és kellően definiált, tekintettel az alábbiakra.
Valódi: – az Adatkezelő érdeke és a jogalkotó szándéka azonos a fentiekben ismertetett követelményrendszer és a kialakult üzletági gyakorlat alapján Fennálló: – az Adatkezelő az általa kezelt követelések kötelezettje vonatkozásában kezeli az adatokat, a vizsgálat alá vont adatkezelési cél megvalósítása érdekében Kellően definiált: – Az adatkezelés célja pontosan körülhatárolható, világos és az érintettek számára is könnyen érthető. |
|
Szükségesség | |
Az adatkezelés fentiekben részletezettek alapján szükséges és a vizsgálat során megállapításra került, hogy egyéb, az érintettek önrendelkezési jogát kevésbé korlátozó megoldás nem áll rendelkezésre az Adatkezelő számára. | |
Arányosság | |
A fentiek alapján megállapítható, hogy ugyan az érintett információs önrendelkezési jogát korlátozza az adatkezelés, a jogbiztonság – mint közérdek -, valamint a Társaság érdekében álló legitim célok megvalósítása a megengedhetőség felé billenti a mérleg nyelvét. | |
Konklúzió | |
A fentiekben részletezett mérlegelés alapján megállapításra került, hogy az adatkezelés szükséges és arányos, nem okoz indokolatlan beavatkozást az érintett magánszférájába, ennélfogva az Adatkezelő jogos érdeke az adatkezelés jogalapjául szolgálhat. | |
Kelt: | Budapest, 2023.02.05. |