·      lakóhely;

·      tartózkodási hely

–       A Társaság által kezelt követelések, a konkrét adatkéréssel érintett (a Társaság által megküldött táblázatban szereplő) kötelezettjei

Közvetett módon:

–       Az adatkérésre kapott tájékoztatás szerinti lakóhely, tartózkodási hely vonatkozásában érintett személy (pl: Ingatlan tulajdonosa; haszonélvezője, egyéb jogcímen használója)

/A Társaság, mint adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdeke/

–       A Társaság, az általa kezelt követelések kötelezettjeivel rendszeres és eseti kapcsolattartásra köteles.

A kapcsolattartás elsődleges módja az írásbeliség, mely főszabályként postai úton történő levelezéssel valósulhat meg. Ennélfogva a Társaság érdeke, egyúttal kötelezettsége a kötelezettek elérhetőségének aktualizálása. Az adatpontosítás érdekében – az érintettől származó információszolgáltatás mellett – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkéréssel törekszik a Társaság aktualizálni az általa vezetetett nyilvántartását aktualizálni a lakóhely és tartózkodási hely vonatkozásában, meghatározott időközönként. (Legfeljebb 3 évente)

–       A jogos érdek jogszerű, tekintettel arra, hogy:

·      A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 2/2019. (II.13.) számú ajánlása a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről az alábbi pontokban részletezi:

IV.2. Írásbeli tájékoztatás

10. A követeléskezelő – maga vagy megbízottja útján – az adós részére rendszeres, illetve eseti

tájékoztatást biztosít a követeléskezelés során az alábbi értesítő levelek igazolható módon

történő kiküldése útján:

a) követelés átruházásáról szóló tájékoztatás,

b) rendszeres tájékoztatás,

c) a tartozás rendezését követő tájékoztatás,

d) a zálogtárgy értékesítését követő tájékoztatás,

e) az adós kérésére történő tájékozta”

„IV.2.2. Rendszeres tájékoztatás

15. Az MNB elvárja, hogy a mindenkori minimálbér összegét meghaladó követelések esetén a

követeléskezelő évente legalább egyszer egyértelmű, közérthető és teljes körű tájékoztatást

küldjön az adós részére.”

IV.1. A tájékoztatással kapcsolatos általános elvárások cím 7. pontjában foglaltak szerint a Követeléskezelő elsősorban levélben, postai úton tarthat kapcsolatot az ügyfelével:

„Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az MNB csupán az adós kifejezetten erre irányuló kérelme és az ebből eredő kockázatokra történő követeléskezelői figyelemfelhívás megtörténtét követően támogatja a kizárólag elektronikus úton történő kapcsolattartást a felek között.”

Fentiekben foglaltak alapján az MNB ajánlás elvárása, hogy a Társaság főszabályként írásban, postai úton tartson kapcsolatot az általa kezelt követelések kötelezettjeivel.

Az MNB ajánlásban – alábbiakban részletezett szakszerű és gondos magatartás elve alapján a Társaság gondos magatartást köteles tanúsítani, melyből levezethető, hogy a megkereséseket megelőzően (időszakos rendszerességgel) felül kell vizsgálnia a címzettek értesítési címét (lakcím/ tartózkodási hely). A szakszerűség követelménye alapján e nyilvántartás aktualizálásának alapja az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége (lakóhelyének/ tartózkodási helyének megváltozása esetén adatbejelentési kötelezettség áll fenn), azonban a kellő körültekintés követelménye okán a szakszerű aktualizálás módja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés.

„III. A követeléskezelésre vonatkozó általános elvek

2.2. Szakszerű és gondos magatartás elve: a követeléskezelő a követelés kezelése során szakszerű és gondos magatartást tanúsít. A követeléskezelő és a nevében eljáró személyek az adóssal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás során kellő körültekintéssel, az irányadó jogszabályok ismeretében és azoknak megfelelően járnak el,…”

A Társaság, mint Adatkezelő a GDPR /Általános Adatvédelmi Rendelet/ (39) preambulum bekezdése alapján köteles a kapcsolattartási adatokat is aktualizálni: „A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni.”

Továbbá a GDPR 5. cikk (1) d) pontban rögzített Pontosság elvének való megfelelés céljából az Adatkezelő által kezelt adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. Ennek érdekében minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölje, vagy helyesbítse.

A fenti alapelvek alapján megállapítható, hogy a Társaság igazolható érdeke egybevág a jogalkotó szándékával, mely szerint az adatok aktualizálása, pontosítása a kapcsolattartási adatok esetén is szükséges.

Amennyiben a pontosítani kívánt adat banktitoknak minősül, a Társaságot a tevékenységét szabályozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) c) pontja hatalmazza fel az adatigénylésre, mely alapján „Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,”

Értékelendő tény, hogy az adatkéréssel érintett adatok főszabályként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XII. cím XXVIII. Fejezetében, az engedményezésre vonatkozó szabályok alapján kerültek a Kérelmező kezelésébe,  azaz az érintett adatok többsége a Társaság által az adatkérés időpontjában is jogszerűen kezelt adat. Ezen adatok felülvizsgálata, pontosítása céljából szükséges az adatkérés, mely új adat kezeléséhez abban az esetben vezet, amennyiben a lakóhely/ tartózkodási hely megváltozott és az érintett nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének; valamint abban az esetben, amennyiben az engedményezés során nem állt rendelkezésre aktuális lakó, illetőleg tartózkodási hely az érintett vonatkozásában.

Az alábbi érvek támasztják alá, hogy ennek megfelelő módja a Adatkezelő a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alább részletezett bekezdései alapján megállapítható, hogy a fenti célok eléréséhez a hivatkozott nyilvántartásból történő adatigénylés a megfelelő intézkedés, tekintettel arra, hogy:

„3. § (1) ^*  A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.”

A Társaság az adatigénylési jogosultságát az alábbi bekezdés alapozza meg:

„19. § (1) ^*  A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,”

A hivatkozott jogszabályhelyek alapján megállapítható a Társaság jogosultsága az adatkérésre:

A pontosság elve alapján az Adatkezelő köteles a követelés kötelezettjeinek lakóhelyére/ tartózkodási helyére vonatkozó aktuális adatok kezelése, mely nyilvántartás aktualizálásának egyik leghatékonyabb eszköze a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérés. Különösen fontos ez az engedményezett követelések esetén, mely vonatkozásában az engedményezés során átadott adatok alapjául szolgáló okiratok keletkezésétől eltelt idő szükségessé teszi az adatok aktualitásának ellenőrzését.

A Társaság jogos érdekét alátámasztó – fentiekben részletezett tájékoztatási, kapcsolattartási és nyilvántartási kötelezettségéből fakadó – adatpontosítási kötelezettségen túl a Társaság gazdasági érdeke is indokolja.

A Társaság köteles – a fentiekben hivatkozott ajánlásnak megfelelően évente legalább egy alkalommal az általa kezelt követelések adósai számára tájékoztató levelet kiküldeni. Abban az esetben, amennyiben a Társaság rendelkezésére álló lakóhely/ tartózkodási hely adatok nem aktuálisak, a téves címre kimenő küldemények jelentős költségnövekedést (levél borítékolása, postára adása, iktatási és egyéb kapcsolódó adminisztratív terhek okán) okoznának a Társaság számára.

A Társaság érdeke mellett figyelemmel kell lenni az érintett azon alapvető érdekére is, hogy Ő kapja meg a tájékoztatást és ne illetéktelen személy.

Egyúttal Harmadik személy érdeke is, hogy egy ne érkezzen a címére olyan megkeresés, amely az ingatlan korábbi tulajdonosa (haszonélvezője, egyéb jogcímen használója) számára került megküldésre.

è A jogos érdek valódi, hiszen a Társaság a követeléskezelési tevékenysége során az igényérvényesítés és az ügyféllel való kapcsolattartás céljából pontos adatokkal kell rendelkeznie a lakóhely/ tartózkodási hely vonatkozásában.

è A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen a vizsgált adatkezelés minden esetben konkrét, fennálló követelés érvényesítéséhez és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási, kapcsolattartási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

Megfelelő tájékoztatáson alapuló / Önkéntes / Konkrét / Egyértelmű

/+ a hozzájárulás visszavonásának következményei

A vizsgált adatkezelés érintettjei esetében a hozzájárulás önkéntessége nem valósul meg, tekintettel arra, hogy a jogalkotó által közhiteles nyilvántartásként elérhetővé tett nyilvántartásból a jogalkotó által lehetővé tett adatigénylés alkalmazását ellehetetleníteni, amennyiben az az érintett hozzájárulásától válna függővé.

è Mindezek alapján megállapítható, hogy a hozzájárulás nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában.

è Mindezek alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában

è  Ennélfogva e jogalap alkalmazása kizárható.

–       A GDPR 46 preambulum bekezdése kimondja, hogy „Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.”

è  A vizsgált adatkezelés vonatkozásában megállapításra került, hogy más jogalap alkalmazható

–       információs önrendelkezéshez való jog,

A vizsgált adatkezelés nélkül az Adatkezelőnek nem lenne lehetősége más módon aktualizálni az általa kezelt követelés kötelezettjének megváltozott lakóhelyét/ tartózkodási helyét, amennyiben nem áll rendelkezésre a kötelezett egyéb elérhetősége. A közhiteles nyilvántartás adatai az aktuális állapotot mutatják, tartalmazva a legutóbbi változásokat, mely segítséget nyújt az Adatkezelő számára a pontosság elvének betartásához.

A nem aktualizálható nyilvántartás a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az adatpontosítási kötelezettség teljesítését, a kapcsolattartásra irányuló törekvéseket, végső soron a követelés érvényesítését is megnehezítené, ellehetetleníthetné.

Közvetlen módon pedig azon harmadik személyek érdekét szolgálja, mely személyek lakóhelyévé/ tartózkodási helyévé vált (illetőleg valamilyen jogcímen tulajdonába/birtokába került) az érintett címen található ingatlan, hiszen a szükségtelen küldemények nem érkeznek meg a téves címre, amennyiben a Társaság tudatában van a kötelezett lakóhelyének/ tartózkodási helyének megváltozásával.

–       A vizsgált adatkezelést a jogalkalmazói és üzletági gyakorlat alakította ki.

–       A közhiteles nyilvántartás adatai szavatolják, hogy a Társaság lakóhely / tartózkodási hely nyilvántartása az aktuális adatokat tartalmazza és annak alapján teljesíthesse az adatpontosítási kötelezettség teljesítését, a kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségét, végső soron a követelés érvényesítését.

–       A vizsgált adatkezelés folytán elérhető – fentiekben részletezett – előnyök, az idézett jogszabályhelyekkel hivatkozott jogalkotói szándékra figyelemmel, lehetővé teszik az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozást.

è Ennélfogva a vizsgált adatkezelés arányosnak tekinthető

(alá-fölérendelt / mellérendelt)

–       Az adatkezelési alapelvek /GDPR 5. cikk szerinti/ érvényesüléséta Társaság adatkezelési folyamataiban

–       Az Adatkezelő biztosítja az érintettnek a GDPR 15-21. cikkekben foglalt érintetti joggyakorlás lehetőségét

–       A Társaság az engedményezés útján kezelésébe kerülő adatokat az üzleti és banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével kezeli

–       Az Adatkezelő a közhiteles nyilvántartásból származó adatokat közvetlenül az általa kezelt informatikai rendszerben rögzíti.

Valódi:

–       az Adatkezelő érdeke és a jogalkotó szándéka azonos a fentiekben ismertetett követelményrendszer és a kialakult üzletági gyakorlat alapján

Fennálló:

–       az Adatkezelő az általa kezelt követelések kötelezettje vonatkozásában kezeli az adatokat, a vizsgálat alá vont adatkezelési cél megvalósítása érdekében

Kellően definiált:

–       Az adatkezelés célja pontosan körülhatárolható, világos és az érintettek számára is könnyen érthető.