–          A kötelezett – a követelés jogszerű kezeléséhez szükségszerű – elérhetősége

(Amely nélkül az Adatkezelő nem tud eleget tenni a rá irányadó értesítési kötelezettségének);

–          A kötelezett képviseletében eljáró személy (pl: gyám, gondnok) azonosítására szolgáló, valamint képviseleti / eljárási jogosultságot igazoló adatok;

–          A követelés kezelése során ügyfélnek minősülő személyek azonosító adatai;

–          A követelés érvényesítése szempontjából érintett harmadik személy azonosító adatai (Pl: egy háztartásban élő, tulajdonostárs, közeli hozzátartozó);

–          A követelésre, valamint a követelés teljesítésére vonatkozó adatok;

–          Fedezetre vonatkozó adatok

–          A kötelezett képviseletében eljáró személy;

–          A követelés kezelése során ügyfélnek minősülő személyek;

–          A követelés érvényesítése szempontjából érintett harmadik személy

/A Társaság, mint adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdeke/

–          A Társaság által megbízás útján kezelt követelések behajtása

–          A jogos érdek jogszerű, tekintettel arra, hogy:

·         A (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) c) bekezdésére bekezdése szerint:

„Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,…”

·         A NAIH-2020-5552 határozatában foglaltak alapján:

„…a jogszerűen megszerzett követelések érvényesítéséhez, valamint az ehhez szükséges fenti adatok kezeléséhez fűződő jogos érdeke fennállta a jogi szabályozásból adódóan elvileg megállapítható.”

·         A Kúria vonatkozó döntése alapján:

„A szerződés teljesítésére nem lehet, mint jogalap hivatkozni a követeléskezelési célú behajtás során.

A szerződéses jogalapot csak fennálló, létező szerződés esetén lehetséges alkalmazni, így az adatkezelő csak a jogos érdekét jelölheti meg jogalapként.”

·         A Magyar Nemzeti Bank 2/2019. (II.13.) számú, a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről szóló ajánlásának 74. pontja alapján:

„A követeléskezelő az általa végzett követeléskezelési tevékenységről, az adósokról, a velük, valamint a kezesekkel és a zálogkötelezettekkel szemben megtett követelésérvényesítési lépésekről, a velük szemben fennálló követelésekről és azok összegszerűségéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás célja, hogy a követeléskezelő visszakereshetően dokumentálja a követeléskezelési gyakorlatát és jelen ajánlásnak történő megfelelését.”

–          A jogos érdek valódi, hiszen a Társaság a követeléskezelési tevékenysége során

o   egyrészt saját gazdasági érdekét érvényesítve törekszik a tartozások behajtására,

(mely tevékenység ellátásához szükséges a vizsgált adatkezelés)

o   másrészt a követelés érvényesítése, az adós teljesítésre bírása a gazdasági és hitelezési stabilitáshoz fűződő társadalmi érdeket szolgálja.

Ez utóbbit támasztja alá az a tény, hogy a jogalkotó szándéka szerint végső soron állami kényszerrel is érvényesíthető a követelés.

–          A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen a vizsgált adatkezelés minden esetben konkrét, fennálló követelés érvényesítéséhez és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

Megfelelő tájékoztatáson alapuló / Önkéntes / Konkrét / Egyértelmű

/+ a hozzájárulás visszavonásának következményei

A vizsgált adatkezelés érintettjei esetében a hozzájárulás önkéntessége nem valósul meg, tekintettel arra, hogy a megbízásos követeléskezelést ellehetetleníteni, amennyiben az az érintett hozzájárulásától válna függővé.

è Mindezek alapján megállapítható, hogy a hozzájárulás nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában.

è Mindezek alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában

è  Ennélfogva e jogalap alkalmazása kizárható.

–          A GDPR 46 preambulum bekezdése kimondja, hogy „Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.”

è  A vizsgált adatkezelés vonatkozásában megállapításra került, hogy más jogalap alkalmazható

–          magánszférájának tiszteletben tartásához való jog,

–          információs önrendelkezéshez való jog,

–          a megbízás útján a Társaság kezelésébe került követelések érvényesítése – különösen, de nem kizárólag – az alábbi tevékenységekkel

• a vizsgált adatkezeléssel érintett adatok nyilvántartása;
• az igények jogi úton történő érvényesítése;
• döntéshozatal a kötelezett által előterjesztett ajánlattal kapcsolatban;
• etc.

A vizsgált adatkezelés nélkül a megbízásos követeléskezelés létjogosultsága lenne kétségbe vonható, mely a követeléskezelés üzletág gazdasági érdekeit sértené.

Tekintettel arra, hogy a fentiekben részletezett okokból más jogalap nem jöhet számításba, amennyiben a Társaság jogos érdek jogalapon sem kezelhetné a vizsgált adatkezeléssel érintett adatokat, úgy az a gazdasági érdekét jelentősen sértené és emellett nem tudná beteljesíteni azt a társadalmi elvárást sem, amely a gazdaság stabilitása érdekében végzett üzleti tevékenységéhez fűződik.

–          A vizsgált adatkezelést a követeléskezelés üzletági gyakorlata alakította ki, korábban a piaci szereplők – többségében – szerződéses jogalap alkalmazásával kezelték az adatokat, mely adatkezelés a gyakorlati tapasztalatok alapján alkalmas volt a célok elérésére. Az a tény, hogy az adatkezelés jogalapja megváltozik, az adatkezelés céljainak eléréséhez fűződő alkalmassága nem csorbul.

–          A vizsgált adatkezelés folytán elérhető előnyök (az adatkezelő és a gazdaság stabilitásához fűződő társadalmi érdek összessége), a fentiekben hivatkozott jogalkotói szándékra figyelemmel, lehetővé teszik az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozást.

è Ennélfogva a vizsgált adatkezelés arányosnak tekinthető

–          az érintettek által előterjesztett ajánlatok méltányos elbírálására is a vizsgálta adatkezeléshez kapcsolódó információk mérlegelése alapján kerülhet sor;

–          a gazdaság stabilitásában betöltött szerepe az érintettek számára is kedvező hatásokkal bír;

–          az érintett igényérvényesítése során is előnyökkel jár az érintett számára, hogy a bizonyító erejű dokumentumok bekérését nem a jogelődnél kell kezdeményeznie

(alá-fölérendelt / mellérendelt)

–          Az adatkezelési alapelvek /GDPR 5. cikk szerinti/ érvényesüléséta Társaság adatkezelési folyamataiban

–          Az adatkezelő biztosítja az érintettnek a GDPR 15-21. cikkekben foglalt érintetti joggyakorlás lehetőségét

–          A Társaság a megbízás útján kezelésébe kerülő adatokat az üzleti és banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével kezeli

Valódi:

–          az adatkezelő érdeke és a társadalmi érdek elismerést nyert a jogalkotó és a hatósági/ bírósági joggyakorlat alapján is

Fennálló:

–          az adatkezelő a megbízás útján kezelt követelések behajtásához fűződő gazdasági érdekét a Társaság üzleti modellje támasztja alá. Amennyiben a vizsgált adatkezelés nem valósulhatna meg, az veszélyeztetné a Társaság további működését.

Kellően definiált:

–          Az adatkezelés célja pontosan körülhatárolható, világos és az érintettek számára is könnyen érthető.